endorfin magazin

Több mint valószínű, hogy igen, ha ugyanis nem doppingolna, akkor nem tudna érvényesülni egy olyan mezőnyben, ahol mindenki doppingol. Nem állítom, kérdezem.

Azt írja a 444, hogy a Swimming World azt írja, hogy a mostanában felkapott magyar úszónő doppingolt. Noha alapvetően nem vág a magazin proflijába ez a dolog, mivel a magyar médiában valószínűsíthetően hamarosan beindul a szokásos álszent,  fogalom nélküli, háborgással kevert okoskodás, egy pár közhelyes mondat erejéig érintjük a kérdést.

Ha ez a magyar úszónő nem doppingongolna, az esélyei körülbelül olyanok lennének, mintha valaki zsigulival szeretne rajthoz állni a Hungaroringen. Vagy talán egy kicsivel rosszabbak.

A dopping, ha profi sportoló vagy, és pénzt szeretnél keresni, nem opció, hanem kötelező. Nagyon tájékozatlannak és álnaivnak kell lenni ahhoz, hogy valaki azt higgye, hogy a profi sport teljesítményei akár  csak megközelíthetőek lennének a megfelelő biokémiai felkészítés nélkül. Nem azok. Ezt tényleg csak azok a középkategóriás apuk és anyuk szeretnék hinni, akik ahhoz is lusták, hogy a harmadikra gyalog menjenek föl, és ne lifttel.

A profi sportban mindenki doppingol, és ezzel az ég világon semmi baj nincsen.

Az élsport és a profi sport ugyanis nem arról szól, hogy a nézők elégedetten dőljenek hátra abban a tudatban, hogy "jó-jó, szar volt a meccs, de legalább egyik sem ivott meg egy kávét előtte".

Az élsport és a profi sport arról szól, hogy fantasztikus emberi teljesítményeket láthassunk. Olyanokat, amire mi nem lennénk képesek. Gyönyörű MMA meccseket, izgalmas focit, félelmetesen gyors futókat, lenyűgöző úszókat, dermesztően erős súlyemelőket. Ha azt akarod látni, ahogy tehetségtelen gazemberek nyomiskodnak, akkor nem profi sportot fogsz nézni, hanem magyar futballt. 

Egyébként meg: a dopping nem helyettesít semmit.

Nem kell kevesebbet edzeni, ha kokszolsz, sőt. Sokkal többet és keményebben kell edzened, hiszen sokkal jobb és keményebb mezőnyben kell helytállnod, sokkal gyorsabban regenerálódik a szervezeted, ennek megfelelően sokkal nagyobb edzésmunkát tudsz végezni.

Nem kell kevésbé ügyesnek lenned. A dopping nem csodaszer. Egy  teljesen tehetségtelen, lusta disznóból nem fog hosszú évek alatt sem élsportolót csinálni. Fog adni egy kis lökést, és ha szerencsés vagy, ez a kis lökés éppen elég lesz ahhoz, hogy te legyél miatta a világon a legjobb. De hogy ez mennyire nem garancia semmire, arról egész szép történeteket tudnak mesélni azok, akikből a dopping ellenére sem lett nemhogy világelső, de élsportoló sem.

Nem kell kevésbé elszántnak lenned. Nem úgy megy a dolog, hogy elég jó vagy, és odamegy hozzád Tomi bá, hogy akkor jövő héttől el kellene kezdeni szedni ezt meg ezt, és heti három edzés helyett négyszer lejönni. Nem. Hosszú évek óta edzel napi kétszer, reggel suli előtt hatkor már a vízben vagy, és majd ha esetleg nagyon sokáig rendíthetetlenül csinálod a dolgot, keményen edzel ÉS a tehetséged is megvan hozzá, akkor Tomi bá és az egyesületi sportorvos elkezd komolyabban foglalkozni veled. És még az sem garancia semmire.

(Arról egyébként, hogy mennyire szánalmas, képmutató és káros ez az egész doppinghiszti, roboter barátunk írt egy nagyon-nagyon hosszú, és kurva jó cikket a baseballos újságjában. 95 000 karakter, olvassátok el.)